„Szűz Mária menybemenetele“ szobor a templom bejáratánál

2013. augusztus 18-án a tornahorváti búcsú napján egy hársfából faragott, 208 cm magas „Szűz Mária menybemenetele” szobor lett leleplezve, ill. felszentelve, amely a templom bejáratánál lévő falon található.
A szobrot Lukács János faragómester (Szepsi) készítette és ajándékozta az egyházközség számára, a tornahorváti görög katolikus templom felszentelésének 365.-ik évfordulója alkalmából.
A búcsúi szentmise keretén belül a készítő Lukács János valamint a falu polgármestere Köteles Károly leplezték le a szobrot, felszentelését Ft. Matyi Róbert tornahorváti görög katolikus lelkész végezte el.

A szobor bal oldalán, a falon található márványtábla felirata a következő:

A szobrot ajándékozta
a Lukács család
2013

Szakrális kisemlékek

A szakrális kisemlékek bemutatása

Horváti kicsinysége ellenére is több szakrális kisemlékkel bír. A település kataszterében összesen tíz, szabadban álló szakrális kisemléket sikerült számba venni, mégpedig egy képoszlopot, öt keresztet (templomkerti, temetői, két út menti és egy sírkereszt), két, a világháború hőseinek és áldozatainak készített emléket, egy szobrot és egy szoborfülkét – bár ez utóbbit már üresen.

1. Templomkerti kereszt

A kelet-nyugati tájolású templom nyugati irányba néző bejáratával szemben, mintegy 8 m-re áll, a domboldalon. Néhány lépcsőfok vezet fel hozzá.
Leírása: 53×80 cm alapú, 50 cm magas betonalapon feketére festett vaskereszt, ezüstözött korpusszal. Hátulról egy vasrúddal van kitámasztva. A kereszt felső részén vastábla INRI felirattal, ezüstözött keretben és ezüstözött betűkkel. A kereszt alsó részén egy díszes, ovális vastábla, ezüstözött betűkkel.
Felirata:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA A BREZNAY ÉS SZEDLICKY CSALÁD 1952

Korábban fakereszt állt a templom előtt, de az kikorhadt, ezután állította a jelenlegi vaskeresztet Breznay József es a veje, Szedliczky János. A régi fakeresztet az akkoriban készült hősök sírjára helyezték, amely a templomkerti kereszt mögött van, de napjainkra már ott is vaskereszt van.
A templomkert az új temető megnyitásáig (1920-as évek) egyúttal temetőkertül is szolgált, ezért feltételezhető, hogy eredetileg a minden bizonnyal időről időre kicserélt fakereszt töltötte be a temetői nagykereszt funkcióját.
A falu lakói, illetve a vaskeresztet állíttató család leszármazottai rendszeresen gondozzák, élővirággal van körbeültetve, valamint cserepes élő virágokat is szoktak mellé tenni.

2. A hősök sírja

A templom bejáratával szemközt álló vaskereszt mögött, attól néhány méter távolságra áll ez a jelképes sír. A síron fekvőtuja nő, és feketére festett, alacsony vaskereszt látható rajta. Készült az 1950-es évek elején, a világháború hősi halottainak emlékére. A kivitelező kőműves Puffler Ferenc volt. A falu akkori vezetője id. Pallai János a neveket is szerette volna feltüntetni a síron, de a falu költségvetése nagyon szűkös volt. Ezért az elhunytak hozzátartozóit adakozásra szólította. Ám mindez az 1950-es évek elején történt, nagy volt a szegénység, senki nem adakozott, így a nevek nem kerültek megörökítésre. Eredetileg a templom bejáratával szemben álló fakereszt – amit akkoriban cseréltek vaskeresztre – került a sírra. (A templomkerti keresztet 1952-ben cserélték vaskeresztre, amint azt a fenti leírás tanúsítja, így a jelképes sír építésének ideje is erre az évre tehető.) Az azóta elkorhadt fakeresztet egy-két éve cserélték ki a mostani, feketére festett vaskeresztre, melyet ifj, Pallai János készített.
A közelmúltban a helyi önkormányzat pályázati támogatással új emléket állított a világháborúban elhunyt fiai emlékére a jelenlegi temetőben. Ennek ellenére a falu lakói a jelképes sírt is rendszeresen gondozzák. Korábban virágot is ültettek rá, de mivel „igen híves“, árnyékos helyen van, a virágok nem érezték jól magukat.

A hősök sírján nagyobb ünnepekkor, mindenszentekkor, karácsonykor, valamint a málenkij robotra elhurcoltak emlékére az elhurcolás napján mécsest szoktak gyújtani.

3. Út menti kereszt (Szabó-kereszt)

A templomdomb északi oldalán, a régi temető szélén, a falu alatt elhaladó, Bódvavendégit és Tornahorvátit összekötő közút szélén található.
Leírása: Alul széles, felfelé keskenyedő‘, majd hirtelen kiszélesedő, 140 cm magas alapon álló, 185 cm magas, 20×20 cm vastag kőkereszt, festett pléh Krisztussal, feje fölött vésett, két sorban elhelyezett N.I. / ZS.K. felirattal. A kereszt es talapzata szürkére van festve, kivéve a feliratos oldalt, ez fehér, a betűk aranyozottak. A kereszt két oldalán egy-egy hársfa áll. A kereszt és felirata az út felé néz:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTATTA SZABÓ GYULA ÉS NEJE MATUSZ JULIANNA 1920

A hagyomány szerint a keresztet állíttató Szabó Gyula Horvátiból származott, de Hidvégardóba nősült és ott élt családjával. A keresztet annak emlékére állíttatta, hogy szerencsésen hazatért Amerikából. Gyermekei később visszamentek Amerikába.
Az északi irányba, út felé néző kereszt közvetlen közelében, mögötte egy sír is áll, melyben a keresztet állíttató Szabó Gyula rokonai nyugszanak, de ennek felirata déli tájolású. Nem kizárt, hogy éppen a kereszt miatt került oda, ahol van, a régi temető szélére, ugyanis 1933-ban, amikor az első temetés történt a sírba, már évek óta a falu déli végén levő új temető volt használatban. A keresztet és a mellette levő sírt a család leszármazottai gondozzák.

4. A régi temetői kereszt (Juhász-kereszt)

A templomtól északra, a régi temetőben található egy, a fenti út menti kereszthez nagyon hasonló kőkereszt, de ezt a felirata szerint sírkeresztként állították. Napjainkra a sírhalom már eltűnt, csak a kereszt áll.
Leírása: Alul szélesebb, feljebb 40×50 cm alapú, 110 cm magas kőalapon 210 cm magas, 20×20 cm vastag kőkereszt, festett pléh Krisztussal, feje fölött vésett, két sorban elhelyezett N.I. / ZS.K. felirattal. Az egész építmény szürkére van meszelve, a talapzat nyugati oldalán szintén szürkére kent, vésett felirat olvasható:

ITT NYUGOSZNAK JUHÁSZ JÓZSEF ÉS NEJE KATALIN ISTEN DICSÓSÉGÉRE ÉS SZÜLEI EMLÉKÉRE ÁLLÍTATTA GYERMEKÜK JUHÁSZ JÓZSEF 1920

A keresztet a leszármazottak gondozzák. Mivel a kereszt a templomkerttől kissé távol esik, azt a részt már nem kaszálják, ezért fűvel, csalánnal van benőve, s a kaszált résztől egy kitaposott ösvény vezet hozzá. Közvetlenül mellette van egy másik sír is, beton kerettel, műkő kereszttel, rajta a felirat: JUHÁSZ JÓZSEF / SZABÓ ANNA. évszám nem látható rajta, de a síron álló műkő kereszt stílusjegyei szerint valamikor a második világháború után, feltehetően az 1950-60-as években állították. Minden bizonnyal ez volt a régi temető utolsó sírja, s feltehetően a reprezentatív kőkereszt miatt került mellé.

5. Mária képoszlop (Hegedűs-kápolna)

A Tornaújfalut es Bódvavendégit összekötő közút szélén, a Horváti felé elkanyarodó útkereszteződés közelében áll.
Leírása: Négyszögletes, 220×155 cm alaprajzú, szilárd falú, sátortetős építmény, magassága 230 cm. Teteje betonnal fedett, a csúcsán vaskereszt található. Az építmény jobb oldalán egy fa áll. Az útra néző oldalán középen egy 100 cm széles bemélyedés, fülke található rajta, amit egy függőlegesen osztott, de egyszárnyú ablak zár el. Az ablakkeretet 2010 tavaszán cserélték. Az építmény kívülről kőporozott, a fülke belseje meszelt. A fülkében középen egy Lourdes-i Szűz Mária szobor áll, rózsafüzérrel a kezén, mellette két gyertyatartó, mögötte két váza, benne művirágok. A fülkében négy szentkép is található (Szűz Mária, Jézus Szíve, Szent család).

Hegedűs-kápolnaként ismert, a hagyomány szerint a Hegedűs család építette. A kápolna építésének ideje nem ismert. A kápolna gondozója, a Miskolcon élő Kovács Györgyné Tóth Valéria úgy tudja, hogy anyai nagyapja, Hegedűs József (1890-1968) építette, annak emlékére, hogy szerencsésen hazatért Amerikából. Ám az 1877. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv már említi, tehát építése az 1877 előtti évekre tehető. Valószínűleg még a dédapja építette, aki a családi bibliában található feljegyzés szerint szintén Hegedűs József volt, és 1920. október 18-án hunyt el. Mindkét Hegedűs József (a nagyapa és a dédapa is) kőműves volt.
A képoszlop gondozójának gyerekkori emlékei szerint, amikor még az apja, Tóth Bertalan meszelte a kápolnát, egy évszám is olvasható volt rajta, valahol (talán a hátsó) falon, de ma már ez nem látható.

6. Út menti kereszt (Bartko-kereszt]

A falu elején, a dombra épült faluba felvezető út jobb oldalán található. A kereszt háta mögött az egykori iskola és annak kertje állt. Napjainkban közteret alakítottak ki a helyén, ahol a közelmúltban, 2011 nyarának elején egy kemencét építettek pályázati támogatással. Leírása: négyszögletes, 110 cm magas alapon álló kb. 200 cm magas kőkereszt, melyen festett pléh Krisztus látható. Felette tábla ciril betűkkel: INRI. A talapzat keleti, út felé néző oldalán az állíttató személyére és időpontjára utaló felirat:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE TÓTH MIHÁLY ÉS NEJE DRÓTOS ROZÁLIA 1893

Feketére festett, 190×190 cm kovácsoltvas kerítéssel van körbekerítve, a kerítés utcára néző fele szőlővel van befuttatva.
A Tóth család állítatta, de mivel a faluban sok ilyen nevű család volt, ragadványnévvel különböztették meg őket. Ennek a Tóth családnak Bartko a ragadványneve, ezért nevezik Bartko-keresztnek.
A keresztet az állíttató család leszármazottai (Juhász József család) gondozzák. A pléh Krisztus a közelmúltban volt újrafestve. Nagyobb ünnepekkor mécsest gyújtanak mellette.

7. Szoborfülke lakóház oromzatán

A 19-20. század fordulóján a faluban a házak egy részének az oromzatán szoborfülke volt. Napjainkban már csak egyetlen ilyen ház található, ugyanis a front után minden házat renováltak, a szoborfülkék egy része bizonyára ekkor tűnt el. A templomtól a második ház (Dániel István volt a tulajdonos) szoborfülkéje megvan, de ma már üres, nincs benne szobor, s a falu lakói arra sem emlékeznek, hogy milyen szobor állhatott benne

8. Temetői nagykereszt

A falu déli végén, a jelenleg használatos temetőben található, az első sor közepe táján. Leírása: 60×60 cm alaprajzú, 135 cm magas betonalapon 185 cm magas, 20×20 cm vastag kőkereszt, rajta festett pléh Krisztus. A kereszt felső szárán, a pléh Krisztus fölött két sorban elhelyezve IN /RI felirat olvasható. A talapzat felirata nyugati tájolású, a temető előtt elhaladó út felé néz. Vésett, aranyozott betűkkel a következő felirat olvasható:

ISTEN DICSŐSÉGÉRE állíttatta DRÓTOS JÁNOS és neje PONCSÁK KATALIN 1927

Az emlékezet szerint a keresztet Kassáról autóval szállították ide, a nem sokkal korábban megnyitott új temetőbe. Az állíttató gyermektelen házaspárt később a kereszthez közel temették el. Sírhalmuk ma már nincs meg, néhány évvel ezelőtt kapartatta szét a falu vezetősége a közmunkásokkal a temető rendezésekor, mivel a sírt – leszármazottak híján – senki nem gondozta. Egyébként nemcsak ez a kereszt, de a lélekharang is az ő ajándékuk volt a hitközség számára.
A falu lakói rendszeresen gondozzák a keresztet. Virágokkal van körbeültetve, aljára műkoszorúk is vannak kötve. Mindenszentekkor és egyéb nagyobb ünnepekkor (pl. karácsonykor) mécsest, gyertyát gyújtanak a tövében. (Felhasznált irodalom: Bodnár M.2002.39-40., 2008.729,) /KE 2012+foto/

9. Hősök emlékműve

Az I. és II. világháborúban elesett hősök emlékműve a falu temetőjében található a halottasház mellett. Leírása: Az emlékmű anyaga szerpentinit és fekete gránit. Középső, oszlopos része a faluról szól. Felül a horváti templomtorony látható lángok között, ami a világégést jelképezi. Az alatta levő női fej az itthon maradt özvegyet ábrázolja, a katonafej pedig az elesett hősi halottra utal. A katona mellett egy nyírfa is látható és alatta katonasírhant, egy fejfaként leszúrt puskával. A nyírfa Oroszországra utal, pontosabban a Don-kanyarra. Ettől balra és jobbra is egy-egy gabbró tábla található, a bal oldalin az első, a jobb oldalin a második világháború hősi halottainak névsorával. A táblák alján az állíttatóra és a készítőre vonatkozó adatok olvashatók. A feliraton túl a táblán felül gravírozás: a külső széleken egy-egy kereszt, a belső széleken egy-egy görög (háromágú) kereszt, a baloldali 1. világháborús táblán a koronás magyar címer, a jobb oldali 2. világháborús táblán két lefelé mutató, egymást keresztező kard látható.
A baloldali márványlapon a következő felirat olvasható:
Az I. világháború hősi halottjai
Cservenyák András
Kondás Mihály
Juhász József
id. Cservenyák József
Varga Márton
A jobboldali márványlapon a következő felirat olvasható:
A II. világháború hősi halottjai
ifj. Bányász János
Hegedűs Albert
Kondás István ( tévedés, a helyes név „Koncz István“ )
Köteles Gyula
Máté Mihály
Spisák István
Stavorovszky János
Vasko István
Az emlékművet a falu önkormányzata állítatta 2005-ben, készítette: Lukács János, kőfaragó. (KE 2011)

10. Kopjafa

A magyar államalapítás 1000 éves évfordulója (millennium) alkalmából fölállított kopjafa a falu központjában a volt üzlet épülete mellett található.
A kopjafa elülső oldalán található feliratok „1000” (millennium), „1247” (a falu első hivatalos írásos említésének évszáma). Jobboldali felirat: „2000” (a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának évszáma). Baloldali felirat: „2002” (a kopjafa felállításának évszáma).
A kopjafát faragták: id. és. ifj. Pekár József, a falu önkormányzatának megrendelésére. (KE 2011)

„Angyal“ szobor

A cseresznyefából faragott 250 cm magas „Angyal“ szobor, amely védi a falu lakosságát, Tornahorváti községben a Felsősoron (Pallai-ék házával szemben) található.
A Biblia szerint: az angyalok teremtett, de a jövőt tekintve örökké létező, megsemmisíthetetlen, természetfölötti, szellemi lények, akik Istenhez és az emberekhez hasonlóan személyiséggel, vagyis intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek; szellemi testük van, képesek testben megjelenni a földi szférában, és így részt venni földi eseményekben.
Vannak jó, illetve gonosz angyalok; életterüket tekintve pedig a menny és az ég különböző szintjein kívül a Föld felszínén és a Föld mélyében is megtalálhatók.‘
Az „Angyal“ szobrot Lukács János Szepsi kőfaragó készítette 2011-ben. (KE 2011)

„Angyal“ szobor hét galambbal

Az angyalszobor Tornahorvátiban a Felsősoron, ezúttal a 23-as házszám alatti kert (a volt Spisák Rozália kert) előtt található. Az angyalszobor fiatal diófából készült, kb. 320 cm magas, tekintete dél felé irányul.

‚Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala.
És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt meg vala minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.‘ (Mózes első könyve a teremtésről)

A szobrot Lukács János (Szepsi) kőfaragó faragta a 2011-es év folyamán. (KE 2011)

A szoborról készült képeket megtekintheti, ha rákattint az itt látható képre.